Amikor kiteszed a lábad a vadonba, egyszerre leszel vad és vadász. Te is megteheted, amire eddig csak vártál, de Téged is orvul elejthetnek és onnantól nem tudhatod, mekkorát zuhansz és kinek a karmai/karjai közé.
De a zsákmány feledteti a vadászattal kart karba öltve járó esetleges kínokat és feledteti a várakozás nehézségeit. Mint az a csábítóan hívogató szempár az éjszakában. Vagy mint az a csodás mosoly a reggeli buszra várva. Vagy mint egy kiszemelt "csakúgymegkívánós" Túró Rudi, ha éhezel a jóra.
De a zsákmány feledteti a vadászattal kart karba öltve járó esetleges kínokat és feledteti a várakozás nehézségeit. Mint az a csábítóan hívogató szempár az éjszakában. Vagy mint az a csodás mosoly a reggeli buszra várva. Vagy mint egy kiszemelt "csakúgymegkívánós" Túró Rudi, ha éhezel a jóra.
Szenvedély, ennek élj
éjnek évadján.
Szenvedély, ennek élj
éjnek éVadján.
Szenvedély, ennek élj
éjnek évadján.
Nem remél, még csekély
kiutat se hagy tán.
Nézz mélyen a szemeibe, azokba a csodás mélybarna tükrökbe és lásd meg a nyugodtan lüktető zöld ereket benne. Mélázz el száján-mosolyán és ragadd meg a farzsebét úgy, hogy magadon is meglepődj! Húzd közel magadhoz, érezze, hogy akarod már mióta. Mikor még nem is ismerted, tudtad már, hogy egyszer az utadba fújja Őt a város szele, minek olyan vonzó aurája van, hogy az érzések egyszer s mind felszínre kerülnek, nem tudsz mit tenni, a szerelem csakRád tör. Kerítsd be, mint Ő a hatalmába..
Mint mára a slam, a csodásan illatozó női izzadsággal átitatott és kicsavart törölköző júniusi forróságban, amivel lehűtöm magam, hogy a kellő pillanatban el ne veszítsem a maradék LélekJelenLéted.
Érezd a helyzetet, mint Ő Téged, mikor mélyet szív magába a hajad illatából. Bódulat legyen, alkalmi a mámor, de nekem például elég ettől elszállni. Pattannak ki pupillái, még ha le is van merülve, mint használt ceruzaelem a Balaton alján. Kerül, de mindig megtalál ez a felvillanyozó érzés. Kérdés nélkül rezzen a fajfenntartás iránytűje a helyes irányba. De még milyen helyes.. kedves, izgatóan csinos a kis vadóc. Kerüljön Hozzád, mint Te a bűvkörébe, hasadjon hátadról bőr a műkörmére, hisz hús-vér, most lépett le a vászonról.
Szívem már tombol, fényreklámban villogó karakterek, úgy lüktetnek a kar akt erek és feszít szét az ideg helyett a szenvedély.
Szenvedély, ennek élj
éjnek évadján.
Szenvedély, ennek élj
éjnek éVadján.
Szenvedély, ennek élj
éjnek évadján.
Meg nappal is.
Legyen házad konyhás, meg nappalis, engem ez hidegen hagy. Te viszont nem.
Ex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése