Poharak, korsók, üvegek csattanása, szájhoz emelése, néhány korty, majd letesz. Kardióedzésnek sem utolsó, de most inkább maradjunk az ivásnál.
A reggel már remegő kezű alkoholizmus mára népbetegség lett a hazámban és ennek általában azok isszák meg a levét, akik nem fogyasztják. De mi van azokkal, akik nem hobbi szinten, hanem pusztán az ízéért isznak elvétve vagy társaságban az amúgy is jó hangulat szinten tartása miatt, illetve fokozása érdekében? Mi van azokkal, akik majdhogynem' absztinensek, de ha ritkán rémes a hangulatuk, a megivott 2 pohár bortól már fejre állnak? Mi van azzal, aki a melós napok sivárságából menekülne valahova és mivel úgyis van a konyhában, behívja a szomszédot egy pohárra meg egy jó beszélgetésre?
A jó beszélgetés megvolt, aminek következtében kaptam meg a következő mondatot egyik kultúrára szomjazó ismerősömtől, hogy "nem a költői termékeny korszakodat éled akkor jelenleg". Erre válaszul le is jegyeztem Neki ezt az írást.
