Néha muszáj szembenézni a kegyetlen valósággal, hogy tudjuk, mennyire is jó nekünk és értékeljük, amink van. Nem, nem a későn észrevett, otthon elfogyott WC-papírról van most szó. Van, amikor le kell venni a szemellenzőt vagy a napszemüveget és csak hogy tisztán lásd, ami megadatott Neked, észre kell venni a Körülötted lévő világ nyomorát is.
A slam poetry nagyban alapoz az emberi reakcióra: már a mű előadása közben is ki tudja nyilvánítani a közönség a véleményét, akár hangos fújogással, akár tapssal és elismerő éljenzéssel. Eddig akárhányszor előadtam ezt a szöveget, mindig volt olyan ember, akit sikerült megfagyasztanom vele. Miután a végére értem, csak ült/állt megdermedve és maga elé bámult a sokktól. Elgondolkodott. Én pedig elértem a célomat.
