"De az utazás még csak most kezdődik.."
Kisvártatva az úton azért előkerül valamelyik farzsebből egy hűdeokostelefon - arra hivatkozva, hogy hallgassunk már valami zenét, mert ez a megnyugtató zaj, ami minket körülvesz, olyan unalmas -, aztán egy táska mélye kezd el ismerősen rezegni és persze az idegesítően gyári beállítású, üzenetet jelző hangok sem váratnak magukra sokáig.. mert akik nemrég még a számítógépes-játékkedvelőkre mutogattak ujjal vadul és visszavonhatatlan érvénnyel "kockát" kiáltva, most ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy mindig és mindent tudjanak az ismerőseikről és ne hagyjanak ki még véletlen se egy-egy kamu Coelho idézetet, egy sörben áztatott és benzinben párolt kismacskás-kölyökkutyás fotót, esetleg virtuális mutatóujjal ajándékozni meg néhány kimondottan elmésre sikerült időjárás-jelentést.. embere válogatja, kinek melyik a szimpatikus.
A kockák ideje lejárt. Mostanra szinte mindenki az állampolgársága megszerzésével egy időben megkapja a Felhasználó-titulust is és akkor még örülhetünk, hogy a születésünk előtt nem ültetnek mikrochipet a bőrünk alá, hogy már onnan tudjunk posztolni pusztán az akaratunkkal.
Sokan hangoztatják, hogy a zombiapokalipszis - nem a hagyományos értelemben, lásd: AlmaMárka-függőség - már elkezdődött. Hogy ez már itt a végnek Akkezdete. Remélni még lehet, persze.. de már tornyosulnak a fejünk felett a komor és rideg realizmust sejtető felhők.. lehet, hogy nem is álmodunk?
