" .. és hol van az a Valaki, aki vár Téged?"
Végre vége ennek a álomnak is. Nem is baj - vallod meg őszintén. Kusza is volt, mozgalmasra is sikerült és ahogy ilyenkor szokott lenni, fáradtabban ébredsz az egyedül kifetrengett és az álmok nyomán összeizzadt ágyban, mint ahogy - naivan - nyugovóra hajtottad le fejedet. Vegyes érzelmekkel kelsz fel a késő őszi ködben, de legalább már tudod, hogy holnap költözöl innen, ahova pár hónap távlatában semmi sem köt néhány kellemetlen szón és a Téged rosszallón méregető lakótársakon kívül. De ezeket a szálakat szívesen vágod el a reményteli költözéskor hátrahagyott és hanyagul a konyhaasztalra hajított szerződésed élével.
A mai napot még túl kell élni. A mára szánt "életmentő zuhany" közben is fejben már egy talán jobb helyen vagy, esetleg egyszerre többfelé is kószál a gondolatod, de az biztos, hogy mindegy hova, csak el innen. Nem tehetsz róla, egyszerűen nem illettél bele az ottaniak világába. Sebaj, fő az optimizmus.. hmm, így van: nem gond, járt így már más is.
Ahogy Neked is járnod kell tovább az utadat, mert ez is csak egy közbülső állomás.
Hogy mit hoz a jövőd? Nem tudhatod.. még.
