(Előzmény)
Szóval, ott tartottunk, hogy egy vers megvan. Kell még egy. Az első körre. Valami laza (csak annyira, mint én), sztorimesélős (sima ügy lesz..), humoros (és tényleg nevettek rajta, vagy legalábbis a próbálkozást megmosolyogták), figyelemfelkeltő (ehh..) és könnyen fogyasztható ("hogy mi?!") vers.
Talán zagyvaság, talán csak szimplán túl egyszerű, de nekem mégis visszaad valamit azokból a kezdeti időkből, mikor a szárnyaimat próbálgattam az önmegvalósítás rögös útjain.
