Egyetem mellett az ember jól teszi, ha dolgozik. Akár diákmunkában, akár részmunkaidős állásban, de valamilyen szinten érdemes hangolódni a következő korszakra. Egyrészt szokja a monoton munkatempót, másrészt pedig ilyenkor növekszik igazán a kapcsolati tőke. Új emberek, új lehetőségek, talán életed nagy melójába is belepillanthatsz, még ha csak a szomszéd ablakból, de akkor is. Nem tudhatod, érdemes nyitott szemmel járni.
Nekem ez 2013-ban a nyári hónapokra koncentrálódott főleg. Amúgy is eléggé eseménydúsra sikerült ez a nyár, de legalább az ember nem unatkozik. Ha mégis, akkor pedig elkezd gondolkodni. Sokszor nem máson, saját magán. Illetve a körülötte lévő élethelyzeten, szituációkon. Ilyenkor viszont - legalábbis nálam -, mikor elmerülök a gondolataimban, rá nem sokkal érkeznek is az sms-ek meg a facebook-üzenetek, hogy "integethet Neked ám az ember", "láttalak ám ma, csak nem vettél észre" meg "kiabálok Neked az utca másik oldaláról, de felém se nézel". Utólag is mindenkitől bocsánatot kérek érte.
Egy ilyen, munka előtti gondolatmenet valahogy így zajlott le a fejemben.
