Három hónap hallgatás hajszál híján

  Ennyi kellett, hogy kipihenjek néhány dolgot. Azóta pár fokot fordult az élet körülöttem, az időjárás is kéjtől izzón nyalogat, de most ez a dolgok rendje. Az emberek úgyse változnak - nem, nem létezik olyan, hogy valaki megváltozzon a kedvedért, maximum csak kompromisszumokra HAJlandó -, esetleg az Őket körülvevő világ, a természet, az Általuk elismert felsőbb erők megteszik ezt. Ezért is gondoltam arra, hogy változtatásképp kicsit élek a mának.
  Ezért voltam távol.
  Meg mert rohadtul imádom az alliterációkat.

85 - Hajszálhasadtáig

  Nem vagyok tisztaság- vagy rendmániás. Szimplán szeretem magam körül átlátható struktúrában tartani a dolgaimat, mint hamarosan abszolváló Gazdálkodó és menedzser-alkalmazta Toyota-módszer látszata. Szimplán Szeretem az Én dolgaimat.. ki másé lenne mégis nálam? Kölcsön nem szoktam kérni, illetve csak nagyon ritkán, de akkor is inkább számon és füzetben tartom nyilván őket.. hát nyilván.
Éééés pont ez az: Idegen női hajszálak! Nevezzük nevén a gyereket - Alfonz -, elég egyszerűen le tudom ellenőrizni a valószínűségét ahhoz, hogy tudjam, mennyire biztosan nem az enyém. Már ránézésre, az egyezőség ellenőrzésénél elbukik a kemény teszten az alkaromnyi hosszú, általában göndör, de minimum hullámos szálak nagy része. Elvégre..

  Nem vagyok háklis. Sok dolgot elviselek olyan emberektől is, akik nem én vagyok. De a hajszálak nem ebbe a nagyobb kategóriába tartoznak. Ha találok az ágyamon - hol, máshol - egyet-kettőt, nincs probléma, valamilyen szinten én is tehetek róla. Elvégre fiatal, ereje teljében lévő férfi vagyok, vannak társasági igényeim és különben is "bocsássa meg nekem a világ, hogy szeretem a".. hölgyek illatát.
Mondjuk sokkal szívesebben is érzem egy péntek vagy szombat éjszaka helyett például vasárnap, tovább megyek, hétfő reggel a különböző lágy tapintást biztosító és hajtápláló enzimektől hemzsegő hajbalzsam-illatot, miközben hozzám bújik édesen, szeretetre éhesen és álmos, csík szemekkel mosolyog rám.. Jó reggelt Neked is, szia -
De hogy ezek a tincsek, fürtök és loknik, kósza angyalfonalai a szebbik nemnek hogy a.. kerülnek a farmergatyámba? Nem rá, bele.. tudja a fene.

  Nem vagyok nőfaló. Öö, na jó, voltak olyan esték, amikre csak akkor vagyok/lennék büszke, ha férfitársaimmal leisszuk magunkat, mi lükegyerekek és már az este csak abból áll, hogy "mellek és fenekek".. nem kell magyaráznom. Vagy de? Egyszer tarts velünk! Lemegyünk Alfába, lemerészkedünk a Kanyon mélyére, vagy elnézünk, hogy mit rejt az Other Side - ezek létező helyek Veszprémben -, és remélem, hogy át tudod majd érezni, hogy a kényelmi szempontok másnap a legfontosabbak. Hogy az ébred-e a melleden, akinek tetszett, hogy fogdoshattad és még ha rá is szólnál mindre, hogy fogmoshattak volna lefekvés után, elalvás előtt, ötöljön tudatodba, hogy más nem marad utána, csak a szőrszálhasogató magány hajnal hasadtáig. De most ez van, EZT kell szeretni. Nem vagyok ideges, fő a nyugalom.

  Nem vagyok ideges, fő a nyugalom. Nem-nem vagyok ideges, fő a nyugalom.
Még éhezek a jóra, de fő a nyugalom.

  Nem vagyok ideges, fő a nyugalom. Nem-nem vagyok ideges, fő a nyugalom.
Már zendül a vérem, rotyog a nyugalom. Ohmm..

Ex