Nekem ez 2013-ban a nyári hónapokra koncentrálódott főleg. Amúgy is eléggé eseménydúsra sikerült ez a nyár, de legalább az ember nem unatkozik. Ha mégis, akkor pedig elkezd gondolkodni. Sokszor nem máson, saját magán. Illetve a körülötte lévő élethelyzeten, szituációkon. Ilyenkor viszont - legalábbis nálam -, mikor elmerülök a gondolataimban, rá nem sokkal érkeznek is az sms-ek meg a facebook-üzenetek, hogy "integethet Neked ám az ember", "láttalak ám ma, csak nem vettél észre" meg "kiabálok Neked az utca másik oldaláról, de felém se nézel". Utólag is mindenkitől bocsánatot kérek érte.
Egy ilyen, munka előtti gondolatmenet valahogy így zajlott le a fejemben.
58 - Én?
Néhányan úgy ismernek, hogy Executor. Vagy Ex, ha az angol nyelv rejtelmeibe nem ásták bele magukat az évek alatt. Honnan a név? Régi sztori, talán majd egyszer elmondom négyszemközt.. és hogy miért pont ezt a nevet választottam? És én választottam egyáltalán? Vagy a vállfámra aggatta kopott rongyként a kor? És vajon tényleg megérdemelten cselekszek sokszor szavak nélkül, mint aki csak végrehajt?
És sokan azzal nyúznak még mindig, hogy miért nem a polgári nevemen írok és adom elő.. hogy ez ÖNmegvalósítás és ahogy a fogalom is tükrözi, vállalod benne magadat. A penna szavakat, a magyar billentyűzetem meg Karak Tereket ad nekem, ahol szaladhatok kedvemre szabadon a busz után, mert a sunyi buszsofőr csak a dolgát teszi. Ex csak sután ballag a megállóba, táskájában másfél liter csapvíz, néhány szendvics meg egy újabb selejtes nap bújik meg a délelőttös műszakban hordott ruha mellett. Ki kellett volna mosni.. meg a köpenyt is, hogy a műszakvezető ne nézzen rám már megint olyan szemekkel. Vagy nem tudom, lehet, hogy csak szimplán megkívánt. Bocs, de a lányok jönnek be.. ha épp nyitva hagyom a lépcsőház bejárati ajtaját, mert valahogy mindig szembejön velem egy nő akkor. Illetlenség lenne nem előre engedni.
Nem hiába van csuklya a fejemen, mikor cselekszek. Vagy snapback, esetleg más egyéb szubkulturális fejfedő. Nem az a fontos, hogy ki az a képzelt vagy valós színpadon ácsorgó, önbizalomhiányban csak belülről szenvedő emberi lény, aki tanácsot oszt, elgondolkodtat és utat mutat a zavarodott embereknek, hanem hogy tanácsot oszt, elgondolkodtat és utat mutat a zavarodott embereknek. Nekem ez megy, erre vagyok képes. Meg hogy „EX jelöli a helyet”. Ehhez értek. Nincsen szupererőm, nem tudok levitálni a föld felett 10 centivel, max csak a szerelemtől és nem vagyok még csak gondolatolvasó se. Bár az néha jól jönne..
Megjegyzés: ennek a gondolatmenetnek természetesen még közel sincs vége. A folytatást itt olvashatod.
Ex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése