A reggel már remegő kezű alkoholizmus mára népbetegség lett a hazámban és ennek általában azok isszák meg a levét, akik nem fogyasztják. De mi van azokkal, akik nem hobbi szinten, hanem pusztán az ízéért isznak elvétve vagy társaságban az amúgy is jó hangulat szinten tartása miatt, illetve fokozása érdekében? Mi van azokkal, akik majdhogynem' absztinensek, de ha ritkán rémes a hangulatuk, a megivott 2 pohár bortól már fejre állnak? Mi van azzal, aki a melós napok sivárságából menekülne valahova és mivel úgyis van a konyhában, behívja a szomszédot egy pohárra meg egy jó beszélgetésre?
A jó beszélgetés megvolt, aminek következtében kaptam meg a következő mondatot egyik kultúrára szomjazó ismerősömtől, hogy "nem a költői termékeny korszakodat éled akkor jelenleg". Erre válaszul le is jegyeztem Neki ezt az írást.
52 - Csapodár csapszéki képzelgések
Csak szenvedsz a melegben, vagy majd megfagysz esténként? Hova tűnt a szép reményt hozó termékeny tavasz, vagy az ékesen szóló szőlőt betakarító ősz? Már csak a mindent betakaró, fejünk fölé magasodó hófödte dombok és a délibábos puszták rekkenő hősége ejt rabul Bennünket, amitől esetenként oly szívesen szabadulnánk, mint kényszeresen viselt bilincsektől..
Ne vedd túl komolyan az életet, Ő se vesz Téged komolyan. Elfelejt, sarokba állít, néha meg hazugságokat, de mert eddig olyan könnyedén vetted az akadályokat, megérdemelnéd, hogy töltsek Beléd pár kancsó lelki fröccsöt. Tudod mit? Olümposzi nektár kellene Neked, hogy megértsed, mi is zajlik Körülötted: ébredés, vétkezés, mellé 1-2 tévedés, néhány újabb pohár, aztán valami eltörik, valami összeáll a fejedben, majd a jól megérdemelt következő kör, s végül egy meg nem érdemelt másnap. Közben meg valamikor jön az ál-cefreszagú őszinte szemrehányás, idézem:
"nem a költői termékeny korszakodat éled akkor jelenleg"
Meglehet. Vagy ki tudja, talán egyszer csak megfog és magával ránt valami látvány, és mint csak a magasból porba hulló bálványként ledőlő szobor, bámulom majd ki a két szemem, hogy eszement módon éltessem szavaimban elvakulva, immáron pimaszul-szemtelen, míg nem jön újra alkotási vágyamban kies, rideg, szent telem.
Majd, hogy a körhintából kiess, írok aztán megint valami igazán ütőset.. vagy rúgósat.. nem bicskát, amolyan húzósat, amivel az állad, ami Te vagy, az édes anyaföld méhéhez rántom le. Ahol a szobor is van, vagy volt.. felvillanyozó élmény.. watt-a-cukorként száll majd a por fel, női bugyik a homokban, de túl nagy a porfelhő, Te meg aztán moshatod ki, hiába safe sex on the beach.
.. vagy vehetsz egy újat a plázában, hisz vásárlás lázában ég a magyar. Jól be van fűtve itt a Kárpát-kemencébe'. S ha már minden, a zsebedet égető csengő apró, morzsányi ihletedet árucikként felvásároltad, csak kiürül a kirakat, mint a tekinteted és beköszönt egy újabb TERMÉKetlen korszak, ha-ha.. Bocs, de most többre nem futotta.. vagy tudod, mit? Te lennél megnyugodva, ha megúsznád ennyivel.. de ahhoz jó úszónak kell lenni, nyel a magadfajta, míg múzsám csókja ki nem cuppantja gondolataim örvénylő tengeréből...
Húú, ez a megfogalmazás szép volt.. távol áll tőlem az önfényezés, nem mondhatom magam csillámvámpírnak, de ez szép volt.. kicsit közhelyes, de szép.. mint már pirkadatkor egy csillagszemű juhászkutyabőrbe bújtatott farkas a birkák között: Tudod, hogy ott a helye, látod, de valahogy mégis kilóg a sorból. Mint egy üres pohár a pulton a pubban, mikor általában visszaviszed az utolsó korsót és borravalóként visszaadod a pultos lánynak az esti emlékeid egy részét, hogy mikor felébredsz, azt se tudod, hogy jutottál haza.
Hisz "borból lettünk, borrá leszünk", mondá’ Tibi atya és nekem még amúgy is ki kell fizetnem a dílerem, hogy a következő két hónapra is boldog és kiegyensúlyozott lehessek drogok, alkohol, cigaretta és egyéb függőségek nélkül - bár manapság már minden drog, na, mindegy.. A többit meg írjátok a számlámhoz.
Ex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése