Ez vagyok én..

  Az embernek néha szüksége van számot adnia magáról. Én ezt a 2012-es év végén éreztem így, mert - mint olvasható a mai bejegyzésben - bizony tartalmas egy évet zártam tavaly.


41 - Életem kötetéből, a 2012. oldal

  Szóval, kezdjük az elején, mármint a lap tetején.. csak hogy jól induljon ez az év, különlét helyett költözés, közös szilveszter egy közös lakásban, nem mással, mint egy jóravaló asszonynak valóval.. primőr alapanyag, kicsit hanyag, de jószívű.. Boldog hetek, lelkes munkakeresés, nagybetűs élet, végre érzem, hogy élek.. úgy hiszem.. hiszen az életem sínen van, s gőzmozdonyként száguldok egy József Attila-i alak felé.. elkerülhetetlen történések, zsebben bicskák, kések kinyílnak, akárcsak a szemünk, hogy valami nem stimmel..
  Oldjuk meg hát közös erővel, mert, hogy ez eddig is működött.. és nem kellett műkörmöt letörni, hogy kaparjunk a kapcsolatért, de ez most.. ez most más.. egyesek szerint kapuzárás, mások azt mondják: kitartás hiánya, de nem látja egyikőnk se, hogy amit teszünk, az jó.. hosszú távon.. nekünk.. mármint Neki.. és nekem.. külön-külön.. és még mielőtt az ősz eljön, előtte már aratás, magvetés, kurva nagy tévedésből nem kevés, mert, hogy augusztusban majdnem bekötötték a fejem. Még jó, hogy csak pofára estem, mert a balesetin a zúzódott arccsontokat igen, de a megsebzett és törött szíveket nem gyógyítják.
  Most meg azt mondják: Budapest nyáron sokkal szabadabb, de télen Veszprémben nem kelek hamarabb.. Mert, hogy fél év kihagyás után visszaköltöztem a királynők csodás városába.. és hogy hiába? Hát.. még nem tudom..
   Anyám meg aggódik: Most akkor nem veszed el?!.. Dehogynem.. a cigit.. mi?! nem is dohányzom.. ja, akkor egy whiskyt? Uhh, kösz, de most csak kólával és jéggel.. sok jéggel.. mert vezetek. Kezembe vettem az irányítását az életemnek.. kell hozzá a hideg fej.. ezért a sok jég..

  Aztán unalmas hétvégék, míg egyszer csak.. engedtessék meg, hogy láttassak pár alapvető összefüggést: alkalmazzunk unalomszűrést, a közösségi oldalakon fellelhető programok közül válasszuk ki a figyelmünket nem kis mértékben felkeltőt.. valami sportosat, vagy művészit-verselőt.. és támad egy hirtelen ötlet, amúgy villám módjára and my great ideas slam.. poetry.. kattintok az egérrel, retry, frissítem az eseményt, hogy lássam, ki megy még? Spanom ott lesz, ellátogat ingyen-pénzé, még valaki? csak Dé-Zé, fel is hívom gyorsan, mi a pálya, szakítsunk közös programot mára, találkozunk az Íródeákba.. ban.. Ben.. Hur.. pattan el az agyamban, hogy ezt a sok költeményt, ami nem nélkülözi az emberi leleményt, csak úgy odalökik.. mint éhes farkasok elé Vöröské..öö, Piroskát..
  Egyetértek: egyétek-vegyétek, mert ez Belőlük íródott.. a többes szám is indokolt, mert Ex beletunkolt a pörköltes fazékba, hogy megízleljem, milyen is utcaköltőnek lenni.. és még közel se ennyi! Mert ezt egy egész ország szereti.. titkon.. mit mon’? Veszprém, Budapest, Pécs, Balatonfüred, Veszprém.. ezt nevezném én missziónak!

  És telt el így 1-2 hónap, mikor is megtaláltam önmagamat, nevet is adtam Neki, mert régen már bennem lakott, csak az ösztön elnyomatott, elnyomták a szürke mindennapok, szám csak remeg, habot-nyálat letörlök, mert eddig csak aludtam, mint a Mátrixban, de kitörhetek egy új világban, ahol megint két lábra állhatok egyenes gerinccel, gondolkodó mivoltom lehengerel..
  Ismét ember, kislemez, megosztások, kattintások, nekem már sok, de még nem elég, pörög a PR, marketing-szekér, fájlmegosztók-cserék, YouTube, Fácse, nem hiányzik más se, mint a hírnév, de most komolyan.. nem tudnék vele mit kezdeni azon nyomban, amint házam táján ólálkodna.. mármint albérletem.. a második.. Amiről egy hontalan álmodik, hogy tető van a feje felett, nekem az most megengedtetett.. és végre a megfelelő emberek között mondhatom magam boldognak.. Szinte maradéktalanul, mert meglapul a sorok mögött az a személy, aki kiköpött képmása a tükörben lévőnek, enyhe borosta, vagy lezser szakáll, le se szarom ma már, ha nem tetszek éppen minden nőnek, s hogy úr módjára, LIKE A SIRzet egy csodás szempárt se álltat és hogy a ráncaimban állítólag a bánat, ami az arcomra, bár nem tudok róla, kiül.. mindegy..

  .. és hogy ezen kívül?..Csak a szokásos: Nyereségek között sok új ember, ismerős és egy erős, szegedi Lelki társ, kivel társentitásként nem vitás, hogy megértjük egymást.. miért, most mi mást gondoltál? Meg akiket még talált jellemem, s hogy erős kötelékben meglelem Köztük a barátokat, akikkel legyűrünk határokat, legyen az látható, vagy láthatatlan.. Ex annyira azért nem kiállhatatlan, hogy ezeknek a gondoknak ne együtt menjünk neki.. Mert azok vannak bőven...
  Veszteségek: pénzügyi válság, félévente mínusz 130ezer a tandíjra, mínusz egy meggyűrűzött barátnő, hadd repüljön a galambom.. mínusz 20 kiló.. bocs, 22.. mondhatni, most már megfelelő a testzsír-százalékom, az életmódváltásom levette a vállamról a terhet.. meg úgy mindenhonnan.. honnan is kezdjem? Hát persze.. az elejétől.. ahelyett, hogy volt nőm után futottam volna, inkább új célokat találtam a távolban, miket álmomban se eddig.. először csak 3ésfél kilométer.. tetszik.. gyalogszerrel.. kocogva.. csak hogy ne legyek olyan mogorva, „feszültség-levezetésnek jó volna”, gondoltam magamba’.. aztán elkapott a gépszíj.. s még ily’ formán róttam az utamat, észre se vettem, hogy lehagytam a régi önmagamat.. és abból a tükörből egy szálkás valaki kacsint vissza.. jah, egoista..
  Neeeem, csak megvan a kellő önbizalma.. saját magához képest.. és hogy már nem látom azt a rémes, tohonya alakot, aki anno 3ésfél kilométer után szaggatott le magáról minden egyes lépéssel egy-egy szál megkeseredett ősz hajszálat az idegtől, kiment őszinte hittel és csak mára hitte el, hogy tud változtatni az addigi helyzetén.. Bizony, én.. mert az csak múló állapot.. s most, mikor lábszagot nem kímélve 3/4 óra és 9 kilométer után, életkedvtől erősen áll be a zuhany alá, nem zuhan alább a tettvágya, hogy újra lábra állva azt csinálja, amit szeret...

  ééés még emellett, a továbbiakban említésre méltó szeletek ebből a fejezetből:
  A szerelem öl? Ez hülyeség, testen belül biztos nem.. de odakinn? Irigyen nézve káros, mint a nikotin, hamvadó cigarettavég, mert a jóból sosem elég: nyaralás Horvátba’, jó magyar módjára.. na, az nem volt.. Siófok, az igen.. az is viszi a pénzt, ne aggódj.. főleg jó barátokkal közösen.. Nekik köszönhetem egyrészt, hogy újra lábra álltam.. ismét.. ember.. mert a lélek halhatatlan, csak a test halandó.. mérgezheted, ha úgy érzed, Neked az jó.. pálinkás disznóvágás, ugye, Bó?
  Hiába mondod, hogy az alkohol öl, butít és nyomorba dönt, mint a farönk alá szorult lábszárad.. sokaknak kis mennyiségben mégis segítség.. mármint orvosság.. a gátlások leküzdésére..s hogy elvégre mire alapozom ezt?.. felespohár a kézben:
  Nos, körasztal, társaság, jó hangulat, fogyasztás.. majd miután észrevetted, hogy észrevettek, tekintet-kerülgetés, mosolygás, szemezés, egy újabb kihívás, nevetés, vállalkozás játékra, egy csocsózás, két csocsózás, Örvendek!.. a szerencsémnek, ismerkedés, kis kézfogás, gólöröm plusz ölelés, nagy kézfogás.. hopp, a kezemben maradt a kezed.. de ezt most, Ex, el kell engedned, mert a francnak sincs két uszkve 60 kilométEres karja.. az ember mi mindenért nem nyúl? De az elme el nem lustul, mert ez egy amolyan magvas-tokos igazság, parkoló pálya, vigaszág, így aztán jelen helyzetemben vagyok egyedülálló, páratlan személyiség, és mióta lehalkítom a telefonom elalvás előtt, azóta az ágyban is utolérhetetlen.. szingli. Nézz rám, ilyen.. Így ni!

  Amíg másoknak kész kínszenvedés, nekem csak prímszámvetés jutott osztályrészemül.. Azért, megvallom az őszintét, nagyon remélem, hogy a 13-as is, 2013, hasonló eseménydúsra fog sikeredni.. mert:

Ex

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése