Nekem is ott szokott lapulni egy verses kötet a hátitáskámban, mikor épp úgy gondolom, hogy lesz időm belelapozni és hangulatomhoz illő, vagy hozzá egyáltalán nem passzoló verset olvashassak. Ezek vagyunk mi, olvasók.
De vajon az írók hogyan viszonyulnak még meg sem írt vagy félkész könyveikhez / karaktereikhez?
66 - Olvasópróba
Oké, Főhőském.. adott ez a szitu, a helyszín meg a csaj.. pasi? mondom, a csaj! Mit bánom én, ki kivel kavar.. kell néhány csavar, de azt a sztori úgyis hozza magával, nem Ügyifogyi-törp fogja, hiába is véled hallani, hogy "csavarkát az asztalkából, tuututú.." Mindegy. Fókuszálj a lényegre most, jó? Ne nézd a tájleírásokat, légy szíves, hanem ide szegezd a tekinteted!..
Ez az! Légy szíves, i mean, szeretetteljes.. vagy szerető. Ú, várjál, az ne legyél, az ilyen hárman-párban helyzetek csak a regényekben mutatnak jól.. Háát, ez az.. Baszki, hát ez az! Hárman-párban! Ja, nem jó, várjál.. azt lefoglalta valami hófehér jaguár már. Shit..
Szóval, hol tartottunk? Vagy Te meg a titkon kiszemelted. De ez úgyis csak nagyjából a harmadánál derül ki: szeretted volna, de nem lehet, mert elmehet ezzel a gyerekkori barátságotok, még mielőtt a közös sírotokat ássátok.. addig tartó szerelem.
Oké, hol akarsz szerelmes lenni? Úgy értem, melyik városban? Jajj, ne játszd már az érzékeny lelkű mimózát, szerelmes leszel és punktum.. Mondjuk, ha megpillantod az arcát a folyosón, amint épp a barátaival beszélget s egy pillanatra Rád tekint, úgyis nekem lesz igazam.. Honnan tudom - honnan tudom? Én írtam meg az Ő karakterét is. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a félénk barnákra buksz és a szőkéket messziről elkerülöd, mert általános elsőben vagy másodikban az osztály kedvence rútul elbánt Veled. Azóta senki nem árt Neked, csak falod a másik nem szebbik tagjait, bla-bla-bla, tudom. Oké, tedd el azt a kaján Colgate-mosolyod, úgyse látják. „De Ő, de Ő” - de Ő, hidd el nekem, pont olyan, mint amilyennek megálmodtad. Én mondom, borítékolni lehet.. az első három fejezetet, mert a kiadó már tűkön ül és várja, mi lesz Veled. Ugye milyen kellemetlen dolog híresnek lenni? Fuck celebrity..
Na, szóval, vagy Te meg legbelül az olcsó kishitűséged. Ne keress hozzá még széket, nem ettől fogsz leülni, azt garantálhatom.
Lássuk csak, mi van még itt? Zűrös családi háttér / hányatott gyereksors - nem.. haldokló öreg házi kedvenc - ez sem jó.. eltitkolt függőség – ááh, túl hétköznapi.. na ja, hát nem is azért olvasnak az emberek, hogy a saját környezetüket lássák viszont a papíron.
Te figyelj, segíthetnél ám egy kicsit, de tényleg! Vagy ezt a rohadt nagy magyar valóságot akarod? Nem, nem politizálok. Láthatod, hogy csak jót szeretnék Neked.. vagyis nem látod, de elhiheted, bármi disszonáns is lesz az életedben, az azt követő néhány fejezet úgyis boldog jövőt sejtet. Közte meg lesznek fordulatok: események több szálon, siker vagy bukás, tabuk, álom, akció, egy ótvarbüdösparaszt' fő gonosz, ármány, erotika, szerelem.. nem?
.. most meg mit fintorogsz? Ajj, de nem lehet haladni Veled.. Szóval, hol is tartottunk? Igen, az elején, én is látom, hogy messze van még a happy end.. vagy mi lesz ez.. Várjunk csak?! Te honnan tudod, mi lesz a vége? Az, hogy én már leírtam, az nem jelenti azt, hogy Neked tudnod kellene róla, Kisbarátom..
Hogy mi?! Te vetted a bátorságot elolvasni a sztorit, a saját sztorid végét?! Na, tudod, kivel szórakozzál! Azt hiszem - már látom is-, hogy a következő könyv egy krimi lesz és az áldozat bizony ki más is lehetne?!
Te.
Ex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése